Óriáspanda, nagypanda vagy bambuszpanda néven ismerjük (Ailuropoda melanolenca) a mackóknak ezt a különleges fajtáját. Az óriáspandák bundája fehér, fekete foltokkal a szem körül, a füleken és a vállakon, valamint végtagjai is feketék. Vastag, olajos váladékkal fedett bundája a hideg ellen hatásos védelmet biztosít. Fehér-fekete foltjai biztosítják, hogy a hegyi fenyõ- és bambuszerdõk aljnövényzetének félhomályába beleolvadjon.

Fogazata eltér a medvéétõl. A tépõfogak, zápfogak nagyon fejlettek, a növényi életmódhoz alkalmazkodtak. Elsõsorban fehérjében gazdag bambuszrügyekkel táplálkozik, 1500-4000 m magasan fekvõ területeken. Felvett növényi táplálékának csupán 20%-át tudja hasznosítani. Zúzó zápfogai készítik elõ az emésztést. Nyelõcsövét kettõs elszarusodott réteg borítja. Gyomra olyan izmos, mint a madarak zúzó gyomra, ez alakítja a táplálékot emészthetõvé. Emésztõcsatornája olyan, mint a húsevõké, alkalmanként el tudja fogni a halakat, a pikát (fütyülõ nyulat) és a kis rágcsálókat.

Magányosan élõ állat. Életterülete 4-7 km² , melyet jellegzetes szagával jelöl meg. A nõstények odúszerûségben vagy fatörzs üregében ellenek szeptember vége felé, általában két kicsinyt, melyek közül az egyik általában hamar elpusztul. A kicsinyek 15 cm hosszúak, 90-140 gr-ot nyomnak, vakok és csupaszok. Bundájuk a második hét végére lesz fekete. Az anya a kicsinyt legalább három hétig a karjában ringatja megszakítás nélkül.
 
 

Az óriáspanda végtagjai különlegesek. A hatodik ujjuk hüvelykujj szerû, ezzel tépik le a bambuszhajtást, amit ülve egyenes háttal fogyasztanak el. Ez az ujj a valóságban a kéztõnek a szélen helyezõdõ merev csontkinövése.
 
 

Az óriáspandák élete veszélyben van a bambuszerdõk kiirtása miatt. Jelenleg Kínában kevesebb, mint 1000 óriáspanda él, a fogságban élõ példányok száma kb. 100. Védelemre szorulnak, nemcsak azért, mert kevesen vannak, hanem azért is, mert csupán 20%-uk éli meg a felnõttkort.