�ri�spanda, nagypanda vagy bambuszpanda n�ven ismerj�k (Ailuropoda melanolenca) a mack�knak ezt a k�l�nleges fajt�j�t. Az �ri�spand�k bund�ja feh�r, fekete foltokkal a szem k�r�l, a f�leken �s a v�llakon, valamint v�gtagjai is feket�k. Vastag, olajos v�lad�kkal fedett bund�ja a hideg ellen hat�sos v�delmet biztos�t. Feh�r-fekete foltjai biztos�tj�k, hogy a hegyi fenyõ- �s bambuszerdõk aljn�v�nyzet�nek f�lhom�ly�ba beleolvadjon.

Fogazata elt�r a medv��tõl. A t�põfogak, z�pfogak nagyon fejlettek, a n�v�nyi �letm�dhoz alkalmazkodtak. Elsõsorban feh�rj�ben gazdag bambuszr�gyekkel t�pl�lkozik, 1500-4000 m magasan fekvõ ter�leteken. Felvett n�v�nyi t�pl�l�k�nak csup�n 20%-�t tudja hasznos�tani. Z�z� z�pfogai k�sz�tik elõ az em�szt�st. Nyelõcs�v�t kettõs elszarusodott r�teg bor�tja. Gyomra olyan izmos, mint a madarak z�z� gyomra, ez alak�tja a t�pl�l�kot em�szthetõv�. Em�sztõcsatorn�ja olyan, mint a h�sevõk�, alkalmank�nt el tudja fogni a halakat, a pik�t (f�ty�lõ nyulat) �s a kis r�gcs�l�kat.

Mag�nyosan �lõ �llat. �letter�lete 4-7 km² , melyet jellegzetes szag�val jel�l meg. A nõst�nyek od�szerûs�gben vagy fat�rzs �reg�ben ellenek szeptember v�ge fel�, �ltal�ban k�t kicsinyt, melyek k�z�l az egyik �ltal�ban hamar elpusztul. A kicsinyek 15 cm hossz�ak, 90-140 gr-ot nyomnak, vakok �s csupaszok. Bund�juk a m�sodik h�t v�g�re lesz fekete. Az anya a kicsinyt legal�bb h�rom h�tig a karj�ban ringatja megszak�t�s n�lk�l.
 
 

Az �ri�spanda v�gtagjai k�l�nlegesek. A hatodik ujjuk h�velykujj szerû, ezzel t�pik le a bambuszhajt�st, amit �lve egyenes h�ttal fogyasztanak el. Ez az ujj a val�s�gban a k�ztõnek a sz�len helyezõdõ merev csontkin�v�se.
 
 

Az �ri�spand�k �lete vesz�lyben van a bambuszerdõk kiirt�sa miatt. Jelenleg K�n�ban kevesebb, mint 1000 �ri�spanda �l, a fogs�gban �lõ p�ld�nyok sz�ma kb. 100. V�delemre szorulnak, nemcsak az�rt, mert kevesen vannak, hanem az�rt is, mert csup�n 20%-uk �li meg a felnõttkort.